Az élet dala

Az élet egy rend alapú rendszer. Ez a rend szerinti összehangolódás ritmikus, akár a zene. Az ókor bölcselete szerint a fény terjedése a hangrezgéshez hasonló törvényszerűségen alapszik. A lét energiáit a hang hullámainak a természete írja le. A kiinduló Egy törvényének a rendje tartja együtt a rendszereket. A lét terében ez a rezgéshalmaz nem más, mint maga az élet zenéje. Minden rendszer sajátja egy ritmus, egy dallam, de mindenik alapja az Egy rendjének ritmusa. A kozmikus törvény olyan, mint egy alaphangzás, melyből minden változat ered, és amellyel össze kell hangolódni. Az anyagba ágyazódott szellemi fényerő rezgéseinek törvénye a hang terjedésének hetes rendszeréhez hasonló. Hét kristályrendszer létezik, hét lépésben szaporodnak az élő sejtek, a szellemi régiót is hét szint jellemzi. A teremtő és fenntartó energiaörvény hetes lépésből álló arányának megfelelően őrizte meg az ősi tudás a hét lelki-szellemi síkját és a síkok vezetőinek számát. Innen ered az ősanya-fának, az életfának a hét ágáról alkotott képzete, a hétmérföldes csizma, a hétágra sütő nap, a hetedhét ország is. Ilyen törvényszerűség jellemzi mind az ember energiacsokrait, mind a sztratoszféra Schumann-rezonanciáját. A régi időktől fogva az ember próbálta megérteni, lejátszani és ábrázolható képekkel megközelíteni az életet adó és fenntartó erőt. A hun-magyar népi regevilágokban, bölcseletben rejlő tudás sok hasonlóságot mutat más régi népek emlékezetével. Több tudományág közös elemei kerülnek egymás mellé: a régi népek teremtéstörténetei, bölcselet, művészettörténet, geometria, fizika, kémia, díszítőművészet, a Kárpáthon néprajza.