Chopin

"Külseje olyan kellemes és harmonikus volt, hogy a tekintet szívesen nyugodott rajta. Sötétbarna szeme inkább vidám volt, mint álmodozó. Mosolya szeretetre méltó... Mindenkit elbűvölt. Művészi értékével tisztában volt, de nem becsülte túl magát. Mások nagyságát őszintén elismerte..." Így jellemzi Chopint, az embert egyik életrajzírója, Karasowski. Chopin azt jelenti a lengyeleknek, amit nekünk Petőfi. Bár nem harcolt a forradalomban és nem a csatatéren halt meg, hanem külföldre, először rövid időre Bécsbe, majd onnan Párizsba ment, szívében, zenéjében soha nem vált franciává, mindig lengyel maradt. Ha egy lengyelt megkérdezünk, ki legismertebb zeneszerzőjük, gondolkodás nélkül válaszolja: Fryderyk Chopin.