The pine cone is now falling

Ötven író Nyirő Józsefről és páratlan műveiről - száz évvel ezelőtt. Ki volt Nyirő, mit és miről és hogyan írt? - tehetnénk fel a kérdést a kötet íróinak nevében. Szerb Antal, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Molter Károly, Makkai Sándor, Jancsó Béla, Szabédi László, Németh László, Schöpflin Aladár, Dsida Jenő, Kemény János, Várkonyi Nándor és megannyian mások. Féja Géza szerint Nyirő írásai a magyar világteremtés egy-egy ízét hozták. Nem mondhattuk rá, hogy új vagy ódon, Kelet vagy Nyugat, ilyen vagy olyan, ezt kellett mondanunk: magyar. Szent Ferenchez hasonlíthattuk, ki immár virágokkal és hegyekkel beszélget, de hun igrichez is, aki a folyók útjain visszatér Ázsiába. Katolikus, kinek az igazi vér a megváltás, de rettentő lázadásoktól üszkös magyar is. A kötetben meg nem jelent írások panorámaképet mutatnak a nyirői életműről, egyben képet adnak az író jelentőségéről, emlékezetes figuráiról, lenyűgöző életművéről, melyet évtizedeken át a politika megpróbált negligálni mind Romániában, mind pedig a kommunista Magyarországon. Pedig Nyirő indulása is szokatlan volt, derül ki Medvigy Endre igen alapos előszavából: A tanítói, a katonatiszti és a papi pálya között választhat. Kétségekkel küzd, de mélyen vallásos édesanyja unszolására mégis az utóbbi mellett dönt. 1907-ben kezdi meg teológiai és filozófiai tanulmányait Gyulafehérvárott, a Római Katolikus Püspöki Papnevelő Intézetben. A mindvégig eminens, végzett teológus fiatal még a felszentelésre, ezért egyházmegyéje tanulmányai kiegészítésére Bécsbe küldi. Az 1911-1912-es tanév két szemeszterét a monarchia fővárosában végzi a Császári és Királyi Egyetem Teológiai Karán. A Pázmány Péter alapította Pazmaneum a tudományos műhelye és az otthona. 1912-ben itt védi meg latin nyelvű disszertációját, majd még ugyanebben az évben, 1912. július 14-én Fischer Colbrie Ágoston kassai püspök szenteli pappá. Első miséjét édesanyja szülőfalujában, Csíkmenaság Árpád-kori templomában, a reneszánsz szárnyas oltár előtt celebrálja. Legkorábbi szépprózai kísérletei 1909-ben és 1910-ben Győrben, a női Mária Kongregációk folyóiratában, a Nagyasszonyunkban jelennek meg. A különleges kötet időutazás a két világháború közti Erdélybe, Marosvécsre és Kolozsvárra, Nyirő művein keresztül pedig a havasokba, Székelyföldre és a Kárpátokba.