Ruthless eden
Delivery time: 2 - 3 business days
Quantity:
    
                
            HUF 2,890        
            
            Description
Jelen kötet a metaforikusság, a metaforikus szerveződés prózapoétikai jellemzőit tárgyalja. A címében jelzett másik témakört, a mesét, orális hagyományként, prózapoétikai és kommunikációelméleti szempontból értékeli. A szerző 2010-ben megvédett doktori értekezését alapul vevő gondolatmenet legfőbb jellemzője, hogy a témát érintő szerteágazó elméleti kutatások figyelembevételével olyan szövegszerű olvasatokat kíván nyújtani, melyek révén belátható: a metaforikusság jelensége a prózapoétikában nem korszak-, műnem- vagy szövegtípus-függő. 	
Csáth Géza és Szini Gyula novellisztikáját vizsgálva kitűnik, hogy a szöveg metaforikussága a mese műfaji jegyeivel, a mesével mint narratív formával szoros összefüggésben kínál egyfajta alternatívát, például az anekdotikus elbeszélői hagyományhoz képest. Ebben a megközelítésben a mese nem helyettesíthető egyszerűen a történetmondással, és nem utalható mondjuk a gyermekirodalom körébe, mivel műfaji jellemzői, hagyománytörténeti és beszédmódbeli sajátságai nagyban befolyásolják a vele kapcsolatba lépő (kis)próza-formák megítélését is. 
A morfinista Csáth elbeszéléseit, naplószövegeit és esszéit figyelembe véve olyan ismert elbeszélések, mint A varázsló kertje, a Szombat este vagy A béka mellett a kevésbé népszerű novellák (Pesti mese, Történet a három leányokról, A kőszívű takarítónő) szintén meglepetéseket tartogatnak. Ki is az a Homokember, a Witman-fiúk talán mégsem ölik meg anyjukat az Anyagyilkosság címen ismert Csáth-novellában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ e könyv. 	
A szecessziós lirizált elbeszélés mestereként számon tartott Szini Gyula legendás esszéje, A mese alkonya nyomán e szerző epikai világának modern jellemzői ugyancsak kitűnnek. A smaragd, A rózsaszínű hó vagy A sétapálca-erdő olyan elbeszélések, amelyekben egyaránt hangsúlyos az irodalmi, a művészeti, a kulturális hagyományt értelmező jelleg, valamint a mítoszhoz és meséhez való dialogikus viszonyulás. A kiadványt záró szemelvényben a korabeli Szini-kötetekből szöveghűen kiemelt novellák filológiai csemegéül szolgálhatnak. 	
A Könyörtelen éden akárcsak a trópusok mesekertje egyként lehet bódító gazdagságú és pompájú szövegtér, ugyanakkor az olvasó botladozására, az értelmezői el-eltévedésére okot adó kíméletlen és kihívást jelentő közeg is.  
A disszertáció metaforára alapozott címe a jelölt nyelvi affinitását is előrevetíti: a metafora részben tárgya, részben az értekező nyelv feltűnő vonása is egyben. A kérdésfelvetés  különösen az elbeszélő irodalomra vonatkoztatva  jelentőségét tekintve gyéren kutatott, tehát érdeklődéssel fogadható. Bordás Sándor értekezése komplex kérdéskör feltárására vállalkozott, amihez sokoldalú elméleti és történeti tájékozottsággal látott hozzá. 
Thomka Beáta
                                    | publisher | József Eötvös College Publishing House | 
|---|---|
| writer | Bordás Sándor | 
| scope | 180 | 
| volume unit | oldal | 
| ISBN | 9786155429071 | 
| year of publication | 2013 | 
| binding | cardboard adhesive bandage with retractable tab |