Egy elveszett királyság nyomában

Volt egyszer egy királyság, amelynek közepén az Isten lakott. Benne volt az Isten lelke a föld erejében, a nap sugarában és a szél zúgásában. A teremtés, a mindenség koronája volt ez a királyság, Isten országa, a világ nyolcadik csodája. A Mindenhatónak, a földnek és a népnek az egységét pedig az égből alászállott Szent Korona pecsételte meg. Az itt élő emberek annyira szerették az összetartozás égi jelét, hogy végül egylényegűvé váltak vele. Bennük, általuk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő alattvalónak a szívében ott ragyogott. Ez volt az egyetlen fénylő tökéletesség, mely összefűzte mindazokat, akik valaha ebben a királyságban éltek. Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért nem járt fizetség, mert a szolgálat maga volt a dicsőség. A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy senki ne térjen el az örök rendtől. Ez az ősi, égi eredetű királyság valaha a magyar haza volt. Isten és a Szent Korona nevében teremtsük újjá!