Lord Acton

Akit érdekel az eszmetörténet nemcsak intellektuális, hanem morális meghasonlottságot is implikáló izgalma, az olvassa Gájer László könyvét, Acton Magyarországon talán kevésbé ismert, de annál fontosabb műveinek bemutatását. Amikor a szellemi szabadság vonzása és az intézményi kötöttségek szinte széttépik az embert, aki autentikus módon mindkettőhöz hű kívánt maradni: liberálisként az államhatalom korlátozását jelentő személyi szabadsághoz, katolikusként a hierarchia és a hagyomány elfogadásához. Az ilyen végzetes dilemma döntéseivel senkit sem lehet kielégíteni: a szabadelvű számára mindig kevésnek bizonyul a lelkiismereti szabadság melletti elkötelezettség, míg a katolikus klérus képviselője elégtelennek találja a tekintély előtti behódolást. Ritka élmény, hogy egy komoly filológiai apparátussal bíró mű igazi lélektani krimi izgalmát is nyújtsa. (Ludassy Mária) Lord Acton perfekcionista jellem volt. A tökéletességre törekedett történészként, s épp ez a tökéletességre törekvés akadályozta meg, hogy nagy műve, A szabadság története, megszülethessen. Túlságosan is sokat követelt magától, és a világtól is; mindhiába. Így ránk maradt kiadott életműve egy kudarc történetének dokumentumaiból áll - egy fenséges kudarc története ez, amely azonban így is rendkívül tanulságos olvasmány. Nemcsak a politika- és teológiatörténeti részlettanulmányok adatgazdagsága, bonyolult összefüggésrendje miatt, hanem azért is, mert az a szigorú morális mérce, amelyet nemcsak a politika szereplői elé, hanem mindnyájunk elé állított, a mai olvasót is képes zavarba hozni és elgondolkodtatni. Tökéletességvágya megvalósíthatatlan idealizmus volt, mégis inspiráló: "Azok közé tartoztam, akik kevesebbet gondolkodnak azon mi van, mint azon, minek kellene lennie, akik feláldozzák a valóságosat az ideális érdekében, az érdeket a kötelesség szolgálatában, az autoritást a moralitással szemben". (Hörcher Ferenc) John Emerich Edward Dalberg-Acton, 1st Baron Acton (1834-1902) angol katolikus teológus, politikus, történész és közíró. 1850-tol 1858-ig Münchenben végezte tanulmányait, ahol az ismert katolikus pap és történész, Johann Ignaz von Döllinger (1799- 1890) szárnyai alatt tanult teológiát és történelmet. Családjától örökölt katolikus hitéhez, illetve whig politikai elköteleződéséhez mindvégig hű kívánt maradni. Életművét a liberális és a katolikus eszmék összeegyeztetésére tett kísérlet tette maradandóvá. Tudósított az I. Vatikáni Zsinatról a pápai tévedhetetlenség ellen érvelve, főművét, A szabadság történetét soha nem írta meg, élete végén pedig mintegy beteljesülésként élte meg a Cambridge-ben az újkori történelem professzoraként töltött éveket. GÁJER LÁSZLÓ Született 1983-ban Szombathelyen. Katolikus pappá szentelték 2008-ban Esztergomban. Aktív lelkipásztori évei után jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszékét vezeti, illetve tanít az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. A jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Politikaelméleti Doktori Iskolájában 2020-ban megvédett doktori értekezésének szerkesztett változata.