A Lovagkirály keresztje

Ősi János könyve ígéretes olvasmány a történelmi kalandregények kedvelőinek. A műfaj legszebb hagyományait követve bontakozik ki a cselekmény Szent László ifjúkorától a legendás látomásáig, amelyben angyal hozza neki a koronát. (A regény második része is megjelent Kard és Kódex címen, ennek főszereplője a már királlyá választott László.) Hosszú ideje nem jelent meg történelmi regény grafikákkal Magyarországon. A könyvhöz P. Szathmáry István készített tusrajzokat, felidézve ezzel a magyar könyvkiadás szép korszakait. A fordulatos cselekményt egyaránt jellemzi cselszövés, szerelem, árulás, politikai taktikázás, harc és kaland. Az ember és a politika természete egy ezredév alatt vajmi keveset változott, és ezt híven tükrözi a regény. A fordulatos és szórakoztató olvasmány akarva akaratlanul, a cselekménybe szőve bár, de elkerülhetetlenül felveti a magyarsággal kapcsolatos örök kérdéseket: szükségszerű volt-e a kereszténység felvétele, gondolkodását tekintve hány Magyarország létezik, ki számít árulónak, hogyan tekintsünk Szent Istvánra és művére. Figyelemre méltó László jellemfejlődése is: a szimpatikus fiatalember nem kér szülei és rokonsága hatalmi harcából, mindig az embert nézi, legyen szó régi vallásúakról vagy keresztényekről. Személye kompromisszum, ősi magyar hitűek és keresztények egyaránt szeretik és elfogadják. Hatalmas fizikai erővel megáldott, mégis szerelmes lelkű, álmodozó, lobbanékony és engedetlen. Innen válik legtöbbször akarata ellenére, duzzogva, tiltakozva uralkodóvá. Nem szentként születik, fokozatosan érik azzá. És valóban: így születnek a szentek.