Gyuri

Szomory Dezső, elbeszélésirodalmunk nagymestere, terjedelemre is tekintélyes prózát írt, de klasszikus értelemben vett regényt csak egyet: a Gyurit. A kamaszszerelem korabánatának kliséjébe sikerült sűrítenie és átlényegítenie mindazt, ami személyiségének és művészetének esszenciája: eredendő idegenségét és az ebből fakadó zsigeri bánatot. S a beteljesületlen, csak az írás gyönyörében újra és újra kielégülő szerelmét a magyar nyelv és táj géniusza iránt. A mű 1932-es megjelenése után most ébred fel – művei összkiadásának második köteteként – Csipkerózsika-álmából, hogy el-, illetve visszafoglalja helyét az olvasók szívében s a magyar irodalom őt megillető kánonjában.