Miféle épület az a katarzis

TURCZI Egy jó fénykép, akár egy jó vers, alapjaiban képes megváltoztatni az önmagunkhoz és egymáshoz való viszonyunkat. Hétköznapi élethelyzetek így válnak szimbolikussá, felejtésre ítélt arcok és pillanatok felejthetetlenné. Amikor egy fotóművész és egy költő elindulnak egymás felé, még csak nem is sejtik, mivé fajulhat kettejük közös elhatározással indított párbeszéde. Ha nem vigyáznak, még könyv is lehet belőle. És tessék! A szerkesztési elvet szigorúan tudományosan határoztuk meg: Tamás és Mari, a szerkesztőnk, elolvasták a verset, majd rövid keresgélés után a több ezer képből néhány a monitorra került. Amelyiknél összenéztünk, az volt a nyerő. Ha nem néztünk össze, Mari remek érzékkel mást javasolt, és Tamás már kereste is. Révész Tamás nagy vizuális történetmesélő. A beszélő képek mestere. De a hallgató képeké is. Úgy van ott, mintha ott sem lenne. Személytelensége nem távolságtartás, hanem a feloldódás csendes öröme vagy éppen tragikuma. Mindegy, hogy portré, életkép, narratív fotósorozat, vagy absztrakt geometrikus játék, ha lassan nézem, rájövök, hogy ezt csak ő készíthette. Nem véletlenül emlegetik a nevét nemzetközi körökben is elismeréssel. Komoly múltja van; több mint hatvan kiállítás áll mögötte világszerte. Köszönöm, hogy vele dolgozhattam; nagy ajándék ez a sorstól. Ez a könyv a felfedezés öröméről szól. A teljesítmény tiszteletéről. Arról, hogy az igazság megéri azt, hogy hiába keressük. Ez a könyv már nem is a miénk, hanem azé, aki olvassa. Azé, aki nézi a képeket és eltöpreng. Turczi István * Turczi István legutóbbi kötete: Reggelre megöregszünk, versek Scolar 2022 A szerző főbb hazai díjai, elismerései: József Attila (2006)-, Magyarország Babérkoszorús Írója (2010)-, Prima Primissima (2014)- és Pro Cultura Hungarica (2020) díj. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2004) és tisztikeresztje (2018) kitüntetettje. RÉVÉSZ Van úgy, hogy minden klappol. Mint a csiga házát, úgy hurcoltam az archívumom a tengeren túlra, majd két évtized után az egyre csak dagadó képek és negatívok tömegét vissza. Aztán éveken át rendeztem, szkenneltem egy nagyobb kiállítás és könyv reményében. Minden kép, sokszor a készítés körülménye, illata, hangulata is felidéződött. Van úgy, hogy jókor jön egy telefon. Turczi István kérdezi, Illusztrálnám e verses kötetét? Olvasom a verseit, majd újra és újra kell olvasnom a gondolatok mélysége miatt. Azonnal látom magam előtt a KÉPET, amely úgy sodródik ki emlékezetem sok ezer képéből, mint kavics a rohanó patak kanyarulatában. Van találkozás, amely nem ott kezdődik amikor kezet fogsz és két szót váltasz, vagy éppenséggel olvasol tőle valamit. Egyet gondoltok és fél szavakból is azonnal értitek egymást, mint a régi barátok. Ilyenek ezek a képek a versek mellett: mintha csak beszélgetnének. Érzik egymás rezdülését. Szinte halljuk, hogy "erről az jut eszembe", "ezt én így látom". Vannak képek, amit az első fényképezőgépemmel tizennégy éves koromban készítettem. De feleselnek a versekkel korábbi könyvek, publikációk, soha meg nem jelent, vagy a napokban telefonnal készített fotók is. És van, amikor jókor jön a szerkesztő. Így állt össze ez a verses fotó album, Csecsődi Mária verset és a képet értő szerkesztésével. Révész Tamás Révész Tamás legutóbbi, tizennegyedik albuma ZIZA, First Year of a Poodle Puppy - Egy uszkár kölyök életének első éve. A szerző főbb díjai, elismerései: Arany Kamera - 2024, Pulitzer Emlékdíj -1997, World Press Photo díj - 1991, Balázs Béla díj - 1984.